Ha majd jon vándorlásod

 Majd ha jön vándorlásod

és útjaink válnak,

belem vésődött sok csókod 

bennem marad .

 

Mert nem lesz nálam éked

sem ölelésed ,

majd elfojtom a semmibe,

türelmességem..

 

Majd az elhagyott percben,

elfogy érzésed ,

de jusson eszedbe testem

simulóan öledben.

 

Jusson eszedbe hajam színe

forró kezedben ,

fátyol hangom halk zenéje

érjen füledbe.

 

És ha majd félénken kérdem,

kinek ajkát illeted ,

tétova legyen halk válaszod

a másnak ölében.

 

Meglátod majd mosolygok

békésen,

várom megálljon vándorlásod 

könnyező szívvel..