Hajlongj elottem

 Hajlongj kezem, ossz áldást, simogass csak,

erre teremtett téged szüleim szerelme.

Mit tettél, nem kéri számon senki majd

csak a lélek, mely egyedül beszél veled s aki

látja az olykori kedves arcokat kis fiúk és

lányok arcát-haját, miket úgy érintesz meg épen,

mint nap a rügybe-pattanó gyümölcsfát.

 

Boldog vagy, nem ütöttél, nem fenyítettél senkit,

csak simogattál, vagy nevetve csipkedtél csupán,

mint a lobogó szeretet, mely melegre hevített,hogy

lásd magad mit illik tenni azért, ha egykor

kezet akarsz fogni az angyalokkal is is,

 ott fent, a paradicsomban.