KETTEN

 A lány kancsót hozott kezében,

Gyűszűnyi szája volt neki,

Úgy lépkedett libegve, szépen

És mégse folyt egy csöpp se ki.

 

Vasizmú volt a férfi marka 

Lovát jól ülte meg, henyén

A ló vékonyához ért a sarka

S remegve állt a büszke mén.

 

Mégis midőn pár perc után

Ott volt a kancsó s ő sután

Lenyúlt a lány kezéhez ért.

 

Leány, legény megreszketett

A két kéz egymást el sem érte

S a bor kicsurrant a fövénybe.