Tűz a folyoparton

 Kibontja haját könnyedén

s imbolyogva, kószán lengeti

csodálja az arany fövény,

a suhanó hab mesél neki

 

Cirógatja hűs levegő:

alig érinti moccanása

s mint bűvös, ringó szerető

hívja a vízbe tünde mása.

 

Bájos, zsenge üdeséggel

a parton szűzlányként szendereg

 a nap is melléje térdel

s mind tudnak róla a tengerek.

 

Elkapja könnyű mosolyát

a ringató- hab,és elviszi 

s amikot eléri Afrikát,

egy pálmafa csókot int neki.