Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

Találkoztunk  és  ezzel  vége Egy pillanat  csak a bűvös varázs  Két fénylő  szempár  osszevillant   És jött  a boldog tündéri  álmokat. Csak álom  volt, én  tudtam látod  És hív  az óra  mely tőlem  elszakaszt  és elviszi  életemből  mindent  a színt ,a fényt s az ifjú  szép  tavaszt.  De jól van  így. Ne lássa  senki szerelmünk  hunyó csillagat  mint  végső  lágy  akkord  úgy  haljon el a keklo  legben  ,kaprazaton  át.  Megyek ,megyek  s nem nézek  vissza az alkonyat  lassan  homályban  kavarog  szememben búcsú  könny  szivárog s tovább  megyek magányos  utamon.  Vilhelem Margareta-Orminisan  02.01.2022. 02.01.2022.

Tükör nélkül  meg el vagy valahogy Csak a tükörben  meg ne lásd  magad Kerüld a tükröt, hogy ne tudd  soha  Arcod mily ráncos, mily  szürke a hajad. Amíg  nem látod  meg úgy  képzeled  Hogy szemed  tüzes, ajkad  piros  Tükörbe  nézni tél felé menoknek  Bizonyos  kor után, bizony  már  tilos.  Így valahogy csak áztatjuk magunk még  Érdek hazudtat  meg szermeket  És címért  ,rangert, biztos  özvegy pénzért  Játszanak  velünk  meg mezesheteket.  Csak  a tükörben oda  sose   nézz be S annak  ,mi dicser, csak higgy boldogan S vigyázz,hogy tukrod  meg ne mondja  Hogy, az ifjúság, szerelem od van. Vilhelem--Marga reta  Orminisan  01.01.2022

Keserű szájízzel kutatom magam ,hogy Miert az megy el kit imádtam Az élet nyomorúságos búcsúja Mindig egyirányú  sohasem szakad.

Bekesseges  derű  az én minden vágyam  Mese hangulatok,lengő  pihe lágyan  Lepjek  be a lelkem  ,halkan észrevétlen.  De ha behavaztak, csöndesen  beleptek  S lelkem  csupa szelíd  álmodó békesség  Miert jön  utána mi felzaklassa  banton? Miért  kell  ,hogy, öröme  meregcseppe  váljon? Miért  nem lehet békén, Miért  kell megerje Begubozott  lelkem  valami  attepje  Oly kevés  kell nekem  ,lig van vágyam  Mese hangulatok,lengő  pihe lágyan  Lepjek  be a lelkem  havazzak  be szépen  Békésen  ,fehéren  halkan észrevétlen.  Vilhelem Margareta Orminisan  31.12.2021.

Szeretlek erdő, zúgó  zöld vadon,  Tompa zugasa altató  dalom. Te vagy az erőm, lelkemnek  lelke Leanyalmaim  szép szőlőhegyen. Szeretlek erdő  ,zúgó, zöld  vadon Öreg faid közt  susogo  levél  Beszédes Ajka oly szépen mesél.  Rigó futty  hallszik, fülemüle szól..  Tőlük  tanulok s kedvem újra gyul Lelkem hurjain halk muzsika kel  Itt boldog vagyok ,itt újra  élek, Itt nem fáj semmi  ,Itt újra remélek. Itt oly jó lenni,senki meg nem sért A rezgő nyárfa engem úgy megert Szeretlek  erdő, zúgó, zöld vadon Ablakom előtt nevet  az aranyszinu  hold.. Vilhelem-Margareta  Orminisan  26.12.2o21.

A decemberi éjszaka  Kék mélyülő  fenyő  Istenként a semmibe tuzte Ezerszikras  csillag fűszerrel Csúcsról,gyökerei korulfuzte.  A mélységes bársony kékben, Elsuppedaz amulasunk és valosagvassal  megbeklyozva örök fenyők közt bujdokol  míg aranysziporkas   csillagrenddel akik melyu  fenyő a vállalni át a szívére  bocsánat keroen  rahajol. Vilhelem Margaréta  Orminisan  26.12.2o21

Ha hárfa  szól  és a csillagok szenderegnek, a bolond Hold kacagva jön. Az ég  lejtőjén  libben a lila szoknyája villan a felhők  között.  Jön.S itt terem ablakom alatt  reptebenS nincs reménytelen  szerelmes rám néz és vár. Mint hú kutya megnyalja  a kezem. Ha hárfa  szól és a csillagok  szenderegnek a bolond Hold,hű társam, mindig kacagva  jön. VILHELEM   MARGARÉTA   ORMINISAN  26.12.2021