Bejegyzések

Schubert harmincegy évesen

A dalok halk finom fejedelme több mint hatszáz dalt komponált a dalok halk,finom fejedelme h-moll szimfóniát is hagyott ránk. Ki ennyit ír és oly örök lázzal, nem angyalt hordoz bent; démont Schubert utolszor nem  cimborákhoz a halott Haydn-hoz zarándokolt. A gyámoltalan kis tanárocska halkan daloló, nem rettentő vezér, de finoman, lágyan, lám mégis, mégis  legnagyobb csillagokig ér. A dalok halk finom fejedelme mögött, a poklot érzem és lesem, azét, aki a végtelenbe árván hanyatlott le kétségbeesetten.

Csak azért--Wilhelem

Nemcsak téged szerettelek meg, akitől   kaptam ezt az életet tudom mit köszönhetek neked a  mindennapos újraébredést. A reggeli szivárvány, elöntő örömét, madarak harsány kar dalát az erdőn, a  sugarak záporát, ha jön  a nyár, és alkonyatok zengő harangszavát. A néma éjét és a sárga holdat, mely felé virágok illathimnusza lebeg simogatásod és aranybarna szemed, melyben ma is bizalmas  a szeretet. Neked köszönöm egész magamat a férfitisztaság felé sóvárgó szívet s a szirtet is megostromló akaratot melynek nyugalma nincs,sosem.  l

Ez egy szerelem

Ezt a szerelmet hogy meséljem el, ezt a szigorút, furcsát, szótalant, miből csak ráncolt homlok itt fent bár ezeréves pokol forr alant? Hogy mutassam, hogyan nézzem, hisz tenyerembe nem tettem soha előlem is nehéz dobozba zártam, látszólag födje pókháló s moha. Elnézem, mások ajkáról repülnek sok jelzők, mohók, színesek, szürke vallomáskor úgy érzem, tiltott gyökeret eresztenek. Nyugodj bele, én is belenyugszom ez a zárt világ marad, örök titok erre a lapra, mások hogyha látják képtelenség!- rá sohasem nyitok.  Forrósodhat robbanásig a katlan  s  a csengő tavasz hiába hiteget,  a poétából kint ezt láthatják csak  a problémást, elvontat, hideget.

Ha új napra ébredek-Wilhelem

Az én szívem régen bezárt kapu senkit már be nem engedek,tabu bár voltak még viharos nyaraim amikor többször megkísértettek. Szívem velem se engedelmes bár úgy tud szeretni mint senki nincs sóhaj, búcsú, könny, ölelés, csak  ősz hajtincs van kezemben. De ma aranyba öltöztetem szívem legyen egy új tündér vidám estje, minden reményt új napra cserélem kitárom lángoló kapuját remélve. Vitába szállok alázatos lelkemmel félek az éjben, újra lélegezni merek megvető mosollyal néz szembe velem alig nyögöm, hogy netán újra szeretek. Hagyom élni a vad boldogító reményt látszik sötétben is a fénylő szemem, nem akarok bujdosni, elesni sötétben akarok álmodni, csillagfényt az égen.[W.B.]

La finita--Wilhelem

Kép
Când îmi aduc aminte, de anii cei trecuți mă cuprinde frica si mă doare tot că, nu se mai întorc, anii cei cu foc, caut amintiri, ce-mi erau dragi, dar în zadar veșnic ei dispar . Caut fericirea  ce m-a cuprins pe vremuri, caut iubirea,care numai este  iar inima mea e tristă că numai are taine, caut veselie numai în șoapte ele nu apar de niciunde. Când citesc o carte o răsfoiesc cu blândețe poate poarta ramuri în care sunt agățate dulce săruturi și multă gingășie poate pot alege dintre cele multe dar o singura șoaptă alungă amintirile  frumoase   

Am visat

Am visat,că eram floare, plin cu boboci ,si cu frunze  înălţam spre cer albastru deschizându-mi toţi petale. si ți-am oferit pe toate. Am visat ,că eram umbră si mergeam chiar langa tine te ocroteam de alte umbre ca să fii in siguranță sa poți merge  in voie. si soarele sa nu te bate. Am visat că eram Soare te ocroteam de a ei raze am deschis umbrela păcii ca să poți pasii agale Luna am dat la o parte] am ramas cu stelele tale.

Vine primavara

In  această zi  cu multă soare când gândul meu spre tine zboară mă intristez vâzând frumusetea ceea  ce străluceste in steau mea arome dulci mă cuprinde,venind spre   mine  din senin, scumpa mea      Primăvară . Credeam ca nimeni nu vede, transformarea pe lume arunc  paltonul de pe mine zimbănd  ,desi incIă-i rece venind Zăna ceea inflorata incărcat cu luciu pe fată     draga  mea de Primăvară . Sunt aici m-ai invins  :strigă iarna rea cea din vis si isi repede paltonul si o să  mearga pe alte drumuri. Hai că te asteaptă lumea , cu  mâinile larg deschise umplemi cosul cu  mândrie cu  florile tale  colorate   scumpa mea de Primăvară.