Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

 O csak ki tudnád titkod mondani mely meglapul e név zenéje hátán és elsiklatja szómat, mint a márvány lapról lehullnak fények csókjai.   Ugy keresem mélyed, mint halak nagy vágya surran új horogra csendben ,lehet tálán, hogy álmod meg se rebben ,mikor mesékre itt marasztallak.   Pedig ha egyszer széttárnád a lelked oly bőn buzogna titkod, mint a tej, oly édes lenne csókod, mint a serbet   s hogy hullna, hullna rólad a lepel halovány melled felfogná a , hogy bámulhassák titkodat a holtak.  

 Felleghegedűn a vihar Villámvonóval hegedül A roppant hangszer megvonaglik A föld remegve éjbe feketül.   A z élei megdermed, kihal Üres szíveken dobol a halál S mikor fölzeng a szörnyű dal A végítélet harsonája száll   Szívig hasítva tép le rólam Mindent, mit embergőg jelent S egy perc alatt a dörgő szólam Megérteti a végtelent.

 Nem kell végtelen lehetőség és nem kellenek tág terek, elég és jó, ha lázas főmre pár édes napsugár pereg.   Elsüllyedtek a nagy hajóim de egy kis csónak megmaradt jöjj hát az Óperenciásra e világőrület alatt.   Nem kell végtelen lehetőség, hisz végtelen maga a szív, az elpusztult kicsiny csúcsoknál mindig szédítőbb csúcsra hív.   S mit egyedül elérni gátol kis semmiség: az, vagy emez ,afelé két egy-ember vágya vidám nyílegyenest evez.   Nem kell végtelen lehetőség bennünk a cél s az akadály s hogy jó a cél, az bizonyítja ha az is lendít, hogyha fáj.   Jöjj, csomagold a hiteinket bánatainkat se feledd: —  szent ezeregy éjszaka ringat az Óperenciás felett   Nem kell végtelen lehetőség semmi sem kell, csak: Te meg én és feltűnik az új szivárvány az Ember elvesztett egén.

 Majd ha jön vándorlásod és útjaink válnak, belem vésődött sok csókod  bennem marad .   Mert nem lesz nálam éked sem ölelésed , majd elfojtom a semmibe, türelmességem..   Majd az elhagyott percben, elfogy érzésed , de jusson eszedbe testem simulóan öledben.   Jusson eszedbe hajam színe forró kezedben , fátyol hangom halk zenéje érjen füledbe.   És ha majd félénken kérdem, kinek ajkát illeted , tétova legyen halk válaszod a másnak ölében.   Meglátod majd mosolygok békésen, várom megálljon vándorlásod  könnyező szívvel..

  Mint száraz levelek gyűrötten szállnak széledő lenge kedvek  s percenként egyenként esnek a múltnak halálos ölelésébe . Már semmi sem tartja ébren elfonnyadó kicsinyke szerelmet  már elfogytak a szavak némán  s a varázsnak semmi türelme. Nincsen ki simítsa fényes estén a gyönyört, csalóka hiedelemben csak porladnak kábán öleléseink a csillagos éj sötét szenvedésében. Már elindult a Hold is nyugovóra árnyaink imbolyognak szelíden  hajadban ékesen szikrák lángjai libegnek felhők széles leplében . És minden a tiéd ami a múltamé számolom percekben, években  tudom szégyen szerelmem vétke alázatos szavakkal jövőt keresek és keservemben megtagadlak eltitkolom forró lágy ölelésed , de ajkamon csilingelnek csókjaid  köddel beborítva nem láthatók .{ W.B.}

Megint kerülget már a hitetlenség, megint virágok harmatával élek , s felettem szállnak ímmel-ámmal balga ,bolondos gondok ezresével. Megint utamban áll a szent átok, füstként szállnak alkonyodások józanságom éber, de csak alszik , csak halk ábrándom visszhangzik. S hasadó reggeli sárga sugarak érzelem nélkül szívemben lángolnak, tudom elhagyott megint szerencsém, gyászos felhőbe bujdosik kék egén. Ma már csak a bűnök napja keres alázattal ,gőg nélkül oly végzetes , imáimat mellem verve mormolom , hogy elvonuljon felettem bús dalom  

  A vágyakat már rég elűzted hagyod kergetőzni más utakon, szíved könnyedén elengeded lelked sekélyén bágyadozzon. Bár mindennap új csodára kélsz, szemeid virrasztanak éjszakát titkos útjaid majd kereszteződnek áthágva minden nyoszolyát . Úgy kergetőzik reményeid álma fodros hajnalok bársonyán, vágy s cél nem zárt mindörökre, csendben simítják tested éjszakán. Követelőzöl halkuló szavakkal láz és csókok mámoros könnyein, álmaid örökre egymásba forrnak akácos hajnalnak bomló sugarán. Mert vágyódsz ugye hatalmadért hű szemeiddel kutatsz pillanatokat, s ha benned fürge szikrák záporoznak tudod hogy jönni fog majd a holnap